Pizsamában, otthon töltött négy nap után (bocs mindenkitől, igen, megengedtem magamnak) elmerészkedtem a boltba. Döbbenetes látvány fogadott. Egy csomó férfi! Nem néhány, ahogy az lenni szokott, hanem tényleg rengeteg. Nem akartam hinni a szememnek. Lehet, hogy egy nagyobb társaság jött be…

A reggeli kávém sósra sikerült. Szerencsére meleg volt annyira, hogy nem döntöttem magamba, így nem is nyeltem le. Áldottam magam érte. Meg a kis kotyogóst is, hogy van még egy adagja. Boldogan töltöttem ki, ezúttal kissé több tejjel, hogy a hőmérséklete is optimálisabb legyen. Legnagyobb…

- Nem mondtam hülyeségeket? - Dehogy! Nagyon is érdekes volt.  - Meg végig őőőőőztem. Folyton ezt csinálom, nem tudom miért. Nem csak interjúban, privátban is.  - Én nem vettem észre. Rendben volt, nyugi! Viszont ezt a történetet, amit most elmeséltél, én olvastam. Volt folytatása is. Egyszer…

  Október 13-án belevágtam a Hősök Tere Kezdeményezés 30 napos kihívásába, ahol azt vállaltam, hogy minden nap megszólítok egy idegent, és a beszélgetés alatt igyekszem valamilyen módon megdicsérni. Az első napokban nagyon izgultam! Bár nem áll távol tőlem az ilyesmi, alapvetően nyitott ember…

" Jönni Szenegál. Ott élni. Feleségem meghalt. 33 éves volt. Pár hónap rá az én anya. Éreztem, menni kell. Akárhova. Csak el. Nincs maradni miért. Így jöttem Magyarország. 13 éve. De nem ezt akar mondani. Más fontos. Te is ezzel a busz? Jó. Az én nevem Szila. Hasonlít tied, hallod? Szemembe nézz,…

Odamenjek? Hajléktalannak tűnik. De milyen tiszta és vastag a kabátja. Lehet, hogy nem is az. Nem is kér. De didereg. Vagy remeg? Nem tudom. Na jó, veszek elő pénzt, legfeljebb nem adom oda. Milyen gáz már ha odaadom neki és nem is hajléktalan, csak egy bácsi! Miért nem néz föl? Csak reszket. De…