Zokogva rogytam térdre előtte. Nem áhítatból, csak kimerültségből. Nem tudom már hogy került a szobámba. Nagy kép volt cirádás kerettel a falnak támasztva. Rajta Szűz Mária, ölében a kisded Jézussal. Dühös voltam és kétségbeesett. Ordítani kezdtem vele, ő is miért nem segít?! Legalább mondja azt,…
11 évesen a rokonnal kezdődött. A rokonnal, aki megjegyzéseket tett, a fülembe súgdosott, ölelgetett, simogatott. Éveken át. Rendszeresen. Még “csak” annyira, hogy a rokoni jog mögé bújhasson, de már annyira, hogy érezzem baj van, rejtőzködni, magam takarni kell. Legalább bizonyos pontok érintését…
Volt amikor azt gondoltam, melegnek lenni betegség.
Aztán azt, hogy talán döntés kérdése.
Nem emlékszem rá, de szinte biztos vagyok benne, hogy hagyta el a számat az, hogy hülye buzik.
Nem értettem, hogy minek kell vonulgatni, minek ez a cirkusz.
Aztán ismertem meg meleg embereket.
Volt amikor…
Az egy évvel ezelőtti posztomra hívta fel a figyelmemet a Facebook. Persze pont jókor jött az üzenet, mint mindig. Ez volt az:
"Múlt hét óta fájós fogam hétvégére feldagadt. A szerintem négy évente is felesleges február 29-ét lelkileg mélyen töltöttem, az esti gyökérkezelés után pedig sírva vártam…
Én én vagyok. Csill, Csilla, Csillus, Csillu, Czicsi, Cseppke. Lilinek Anya. Kórházban, suliban Anyuka. Általánosban Czirják. Vagy Dzurják, ha nagyobb akart lenni a bántás. Néha Drága, Kedves, Kedvesem, Szívem, Szerelmem, Bogyó és miegymás. Apunak egyedül régen, míg még volt, Csilluka. Csak neki.…
Az öcsém esküvőjének, ami egyébként fergeteges volt, számomra legmeghittebb pillanata:- Hoztam neked valamit.- Nekem?? Mit?- Egy fényképet. Ami talán neked még többet jelent majd, mint nekem.- Én is hoztam neked valamit.- Mit?- Egy fényképet. :
(2016.11.20.)
Nem rég még együtt álltunk a kiságya mellett. Emlékszel? Most meg az esküvőjén vagyok. Egy csodás lányt vett el. Mert nagyon jó ember lett belőle, tudod? Látlak itt, ahogy szaladgálsz kimérten, zavarban, pálinkát tukmálva. Csak néha szalad a szád mosolyra, csak akkor láthatjuk ki vagy valójában.…
Sokaknak egy apa sem, nekem kettő is jutott. Ezen a téren bőkezű velem a JóIsten. Nem csak hogy kettő jutott, de két olyan apa, aki szeretett engem! És nem kicsit. Nagyon. Apuról, a nevelőapámról , írtam egyszer, kb 1,5 éve, mert nagyon kellett az nekem, és nagyon jó volt utána. Hátha most…
Mélyponton voltam. Se pasi, se elég munka, se elég pénz. Ugyanakkor volt még az a megbocsáthatatlan bűnöm is, hogy még mindig szerelmes voltam az exembe. Nem nagyon vettem fel a telefont még a barátaimnak sem, mert már én is untam magam, nem akartam, hogy ők is eljussanak idáig. Rossz nő vagyok,…
Megtanította a bátyját halat pucolni. Évek múlva, az elfeledkezett erről. “Gyere, Misám, megmutatom, hogy pucold a halat!”- mondta. És Misám ment. Végignézte, végighallgatta. Aztán megköszönte. Bárki más azt mondta volna, hogy ne hülyéskedj velem, meg ne mutasd már nekem, amit tőlem tanultál! Ő…