" Jönni Szenegál. Ott élni. Feleségem meghalt. 33 éves volt. Pár hónap rá az én anya. Éreztem, menni kell. Akárhova. Csak el. Nincs maradni miért. Így jöttem Magyarország. 13 éve. De nem ezt akar mondani. Más fontos. Te is ezzel a busz? Jó. Az én nevem Szila. Hasonlít tied, hallod? Szemembe nézz, kerlek! Téged nagyon sok ember szeret. Rád néz, látja szép. Kedves. Tudja jó. De én nézni bele szemed és itt érezni szívemben, te vagy kulonleges. Te vagy Isten gyermek. Itt tudni a szívemben. Te csinál csodák embereknek. Isten szava. Te nem tudod még, jön most neked csodálatos év, kulonleges, te leszel nagyon boldog. Tudom itt szívemben. Én lenni megtiszteltetés találkozni veled. Koszonom meghallgattad, ami fontos hallani. "

Az utolsó hármassal kezdődő szülinapi bulim után, hajnali 5, Budapest.